Page 3 - Bm_erforr_hun
P. 3
ezető Fotó: LAFARGE Cement Magyarország Kft.
Baranya megye Magyarország legdélibb megyéje. Fotó: Svastits Krisztián
374 ezer fős lakosságával és 4300 km2-es területével az
ország közepes méretű közigazgatási egységének számít. Fotó: Svastits Krisztián
Síkságaival, dombságaival, folyóival (Duna és Dráva),
számtalan patakjával, mesterséges tavaival az ország
egyik legváltozatosabb megyéje. Természeti adottságai,
ásványkincsei és sokszínű népessége révén Baranya a
legfejlettebb térségek közé tartozott.
Az elmúlt 25 év gazdasági átrendeződése azonban nem
kedvezett Baranya megyének. A nagy tőkebefektetések
csak ritkán találták meg a sokáig kedvezőtlen közlekedési
kapcsolatokkal rendelkező térséget. A mezőgazdaság,
az ipar és az építőipar stagnálása nemcsak az itt lakók
helyzetének relatív, hanem egyes években tényleges
romlásával járt. A negatív folyamatok megfordítását
számos helyi szervezet tűzte ki céljául. Sikerekről ritkáb-
ban, sikeres kezdeményezésekről gyakrabban szólnak
a híradások. A látványosan induló programok mellett
negatív folyamatok is jelentkeznek, melyek az igazi
áttörések elmaradásához vezetnek. Ennek oka lehet
többek között a helyi feltételek hiányos ismerete, ezért
tartottuk fontosnak egy, a megyére és kisebb közigaz-
gatási egységeire vonatkozó „leltár” elkészítését. Egy
olyan forrástérkép összeállítását, amely elsősorban az
itt élő népesség sokszínűségét és képzettségét mutatja
be, amely kitér az oktatás, képzés jelenlegi helyzetére és
lehetőségeire, és amely képet ad az üzleti és termelői
infrastruktúra állapotáról.
1
Baranya megye Magyarország legdélibb megyéje. Fotó: Svastits Krisztián
374 ezer fős lakosságával és 4300 km2-es területével az
ország közepes méretű közigazgatási egységének számít. Fotó: Svastits Krisztián
Síkságaival, dombságaival, folyóival (Duna és Dráva),
számtalan patakjával, mesterséges tavaival az ország
egyik legváltozatosabb megyéje. Természeti adottságai,
ásványkincsei és sokszínű népessége révén Baranya a
legfejlettebb térségek közé tartozott.
Az elmúlt 25 év gazdasági átrendeződése azonban nem
kedvezett Baranya megyének. A nagy tőkebefektetések
csak ritkán találták meg a sokáig kedvezőtlen közlekedési
kapcsolatokkal rendelkező térséget. A mezőgazdaság,
az ipar és az építőipar stagnálása nemcsak az itt lakók
helyzetének relatív, hanem egyes években tényleges
romlásával járt. A negatív folyamatok megfordítását
számos helyi szervezet tűzte ki céljául. Sikerekről ritkáb-
ban, sikeres kezdeményezésekről gyakrabban szólnak
a híradások. A látványosan induló programok mellett
negatív folyamatok is jelentkeznek, melyek az igazi
áttörések elmaradásához vezetnek. Ennek oka lehet
többek között a helyi feltételek hiányos ismerete, ezért
tartottuk fontosnak egy, a megyére és kisebb közigaz-
gatási egységeire vonatkozó „leltár” elkészítését. Egy
olyan forrástérkép összeállítását, amely elsősorban az
itt élő népesség sokszínűségét és képzettségét mutatja
be, amely kitér az oktatás, képzés jelenlegi helyzetére és
lehetőségeire, és amely képet ad az üzleti és termelői
infrastruktúra állapotáról.
1
